***********************************************************************

*********************************************************************

NOVEMBER HAVA

“Isten hatalmas! Ki az közöttünk, aki élete estéje felé tart, és fél a haláltól?
Mért ez a félelem?
Isten hatalmas!       Ki az közöttünk, aki szerettei halála miatt kétségbeesik?
Mért ez a kétségbeesés?
Isten tud szenvedéseket elhordozó erot adni. ... Luther Márton/részlet/
Emlékezés napja

Vajon gondolunk-e rá a mindennapok sodrásában, hogy életünk ideje a bizonyítás és a felkészülés idoszaka. Hiszen senki sincs közöttünk, akire Isten valamilyen adományt ne bízott volna. A kérdés ezért, hogy élünk-e a nekünk adott lehetoségekkel, s ha igen, milyen módon tesszük ezt.
Errol beszél a tanítványainak Jézus, amikor a hu és okos sáfárról tanít, sot Péter kérdésére ezt is mondj:
"boldog az a szolga, akit megérkezésekor az Úr munkában talál." -Lukács 12,43
...

Amikor ez évben ismét elköltözött szeretteinkre emlékezünk, tudjuk, hogy az o számukra ez a kérdés már lezárt. Jó ezért, az emlékezés kapcsán, arra a felelosségre gondolni, amellyel azok iránt tartozunk, akik isten kegyelmébol még velünk vannak. Talán fontossá válhat számunkra most olyasmi, amire eddig kevésbé figyeltünk.
Sokan keresik fel szeretteik sírját, járnak sírról, sírra, és emlékeznek. Emlékezünk az elmúlt idokre, de nem tudunk arra nem gondolni, hogy majd elérkezik ez a nap a mi számunkra is, visszavonhatatlanul, feltartóztathatatlanul. Követjük mi is oket, az elottünk már elmenteket, a minden élok útján.

Elindulunk és visszük az emlékezés virágait is. És a legjobb az, hogyha visszük az örökkévalóság reménységét is, miközben az emberi fájdalom szorongatja szívünket. Mennyei Atyánk nem hagy bizonytalanságban, arra hív, hogy lépjünk túl az ember-lét határain, menjünk bátor elhatározással, kapcsoljuk hittel életünket O hozzá, tekintetünket létünk határain túlra vetve. Így új látóhatár kezd kibontakozni szemeink elott, még szeretteink sírja mellett is. Olyan reménység, amely elég egész életünkre, de elég majd azon túl is.

"Akinek sokat adtak, attól sokat kívánnak, és akire sokat bíztak, attól többet kérnek számon." -Fejezodik be a jézusi tanítás.

Ami ránk bízatott, az mostani feladatunk, amit elmulasztottunk, azt csak itt pótolhatjuk. Jézus arra emlékeztet, hogy életünknek, ha mégoly nehéz elhordozni is, van értelme, van célja, és az a dönto, tudatára ébredünk-e e reánk bízott felelosségnek?! Nem közömbös, hogyan élünk ma, miként fordulunk embertársaink felé, mit teszünk az idonkkel, a javainkkal. Fontos ez jelen életünk idején és megmásíthatatlan fontossággal bír majd az örökkévalóság, az odaát valóságában.

Kegyelmes Istenünk, mennyei Atyánk. Te aki a Kezdet és a Vég vagy, az Alfa és az Ómega, minden teremtoje és mindenek ismeroje, maradj velünk kegyelmeddel, és nyújtsd felénk kezedet, hogy abban megkapaszkodva, teljes bizonyossággal a jó, a Hozzád vezeto úton járhassunk. ÁMEN.