SZEPTEMBER. ISKOLAKEZDÉS, ÚJ TANÉV.

“ADJÁTOK ODA MAGATOKAT AZ ISTENNEK!"   Róma 6,13b

"EGYET TESZEK:

ami mögöttem van azt elfelejtve,

ami pedig előttem van, annak nekifeszülve futok egyenest a cél felé,

Isten mennyei elhívásának a Krisztus Jézusban adott jutalmáért. "

Filippi 3,14

Füle Lajos: Micsoda fegyelem!

"Micsoda rend! Micsoda fegyelem!
A napraforgók mind vigyázva állnak,
mint díszorségre kivezényelt század, a Nap felé fordulnak... Figyelem:
elvétve sincs rendbontó köztük egy se.
- Vajha az ISTEN népe így lehetne!

Amint keressük az osz terméseit a kertekben, piacokon, hasonlóképpen keressük a új tanév gyümölcseit is méregetve a lehetoségeket, az adottságokat, a tananyagot, stb. Hitben élok mindezek elott Istenre gondolnak, neki tulajdonítanak sikert, gyümölcsöt, értéket. Vannak azonban, nem is olyan kevesen, akik az iskolából, a tanévbol, a tanításból, a nevelésbol kihagyják Istent, vagy felületesen említik, mert kell a látszat és babonás szavakhoz, a Sátán fegyvereihez nyúlva alapozzák meg az új tanév kihívásait, küzdelmeit. Olvastam egy cikket, ami igencsak elgondolkoztató.

A német nyelvterületen sok ember szájából hangzik a "toi, toi, toi", ha valakinek szerencsét kívánnak a vizsgájához, vagy a küszöbön álló utazásához, mutétjéhez, tanévkezdéshez, emberi kapcsolataihoz. Hangzik a "toi, toi, toi" az óvodában és az iskolaudvaron. Nincs olimpiai játék, vagy világbajnoki sportesemény, amíg nem biztatják ezekkel a szavakkal egymást.

Sokan nem tudván mit mondanak, egyszeruen utánamondják azt, amit másoktól hallanak. S így tesznek a keresztyének is. Csakhogy e felkiáltás nem kegyes jókívánság, nem is sikert vagy jó egészséget ígéro áldás, hanem átokmondás. A "toi" szó a szanszkrit nyelvbol származik, amely minden indogermán nyelv közös  ose. Lefordítva annyit jelent: ördög. A német "teufel/ördög/" szó erre vezetheto vissza. Ennek háromszoros ismétlése az Isten majmolását idézi fel. Hasonló ehhez a mi, sok esetben keresztyéni lelkiismeretünk megnyugtatására használt háromszori "fakopogtatás" , ami valójában nem más, mint az "átokfa"/keresztfa / kigúnyolása, amelyen az Úr Jézus szent életét áldozatul adta. A "toi, toi, toi" kimondásával, vagy a háromszori fakopogtatással az ördögöt idézzük meg egy eseményre, vagy egy emberre.

Legyen ez a kis olvasmány figyelmeztetésül arra, hogy mit mondunk mások felé, mert felelosséget viselünk ez által mások iránt. S ha ismeroseinknek valami jót kívánunk, ha tanévkezdéskor valamit mondunk gyermekeinknek, illetve tanáraiknak, akkor elég, sot áldásos, ha csak ennyit mondunk: "ISTEN ÁLDJON MEG".

Mert igaz az a sok szólás mondás mellett, hogy "MINDEN JÓ FELÜLROL JÖN...", sot ne feledjük kedves református köszönésünket sem, kár, hogy csak egyházi berkeken belül használják, : "BÉKESSÉG ISTENTOL!", mert e megszólítás Jézus köszönésébol ered, aki ezzel testi, lelki és szellemi jót kíván a jelenben és érvényes az örökkévalóságra is.

Kedves óvodás és óvono, tanuló és tanító, diák és tanár testvérem ebben az új tanévben AZ ISTEN ÁLDJON MEG!

Kedves szülo, ki félelemmel bocsátod el gyermeked az új tanévbe, bízd a békesség fejedelmére gyermeked, aki így szólít meg téged: BÉKESSÉG NÉKED!

Mindenekért Istennek legyen hála!

IMÁDKOZZUNK ezért az új tanévben!

Köszönöm Teneked kegyelmes Istenem, mindenható atyám, hogy olyan utat jelölsz ki nekem, amelyen magad felé is vezetsz engem. Segíts arra, hogy betarthassam fogadásaimat, szándékaimat Tieidhez igazítsam és mindenekben reád nézzek. Orizz ...

Uram, mennyei Atyám, gyermekét iskolába küldo szüloként csendesedem el elotted, s kereslek Téged, mert érzem most ismét véges az emberi erom, hatalmam, akaratom, s mivel ismét egy következo tanévbe tovább megy gyermekem, szorongó és mégis bizakodó lélekkel könyörgök hozzád, vezesd ot ezen az úton is. Rendelj neki ...    /az események címszó alatt folytatódnak az imák a szept. 14. dátum alatt/