OKTÓBER 5.

Két alkalmat is tartogatott ez a nap a Magyaró község lakósai számára: a Diakónia Alapítvány (régeni fiókjának) új munkapontjának felavatása, és a községi iskola névadó ünnepsége, mely épület felvette a Palkó Attila, magyarói származású történész, néprajzkutató nevét.

DIAKÓNIA: Jelszavuk: "CSELEKEDNI JÓT, CSAK JÓT, SEMMI MÁST, MINT JÓT,

AZT JÓL, CSAK JÓL, SEMMI MÁSKÉPPEN, MINT JÓL."

"A DKA otthoni szolgáltatásának célja az idos emberek független otthoni életének a meghosszabbítása, a kiszolgáltatottságuk csökkentése és intézménybe kerülésük kitolása minél késobbre....Minden DKA fiók nyújt otthoni beteg gondozás jellegu szolgáltatást és orvosi segédeszköz kölcsönzést....

A cél  egy adott, egyedi emberi élet utolsó szakaszának emberhez méltó viszonyok közti tartása. /Kolozsvár és Szászrégen vidékén./...

A cél a fogyatékkal élok beillesztésének a segítése, a családjaik idoleges tehermentesítése és egy teljesebb, tartalmasabb életforma elérhetové tétele azoknak, akiknek ez nehezebb. /Ez a szolgáltatás egyenlore csak Sepsiszentgyörgyön érheto el./ ....

A cél egyrészt a hátrányos helyzetu családok és gyermekek segítése, másrészt az iskola korai és végleges elhagyásának a visszaszorítása, ami Romániában sajnos elterjedt jelenség, és aminek a csökkentését az EU 2020 Program írja elo. / Kolozs és Bihar megye, valamint Sepsiszentgyörgyön városában érheto el, a svájci állam és a HEKS anyagi segítsége által./"

Éves eredmények számokban: íme néhány példa:

1. 41 munkaponton/9 város ás 32 község/
2. 133 helységben/41 munkapont és 92 hozzá tartozó falu/
3. Erdélynek egy 500 km-nyi területén, 5 megyében 162 alkalmazottal, 217 önkéntessel/
4. 13 592 személyt ápoltunk az otthonában
5. 119 565 otthoni látogatás
6. 590 orvosi eszköz szétosztása
7. 398 gyermekkel való foglalkozás napi intézményben
8. 37 fogyatékkal élot segítettek napi intézményben
9. 2013-ban 6 új munkapont nyitása
   

Istentiszteletre hívtak a harangok. Vasárnap délelott a már jól megszokott rendben templomba meno emberekkel telt meg a foutca. Hálát adó asszonytestvérekkel és férfitestvérekkel, itthoni, elszármazott és más településekrol érkezett testvérekkel könyörögtünk az Isten kegyelméért, hálát adva azért, ami volt, van és lesz ebben a községben. Lányok és legények magyarói népviseletbe, hiszen az istentisztelet utáni rendezvények értékét, szépségét ez adja, koronázza meg.

Gyülekezetünk körébe érkeztek a Diakónia Keresztyén Alapítvány munkatársai, Egyházkerületünk képviseloi: Ft. Kántor Csaba, parajdi lelkipásztor, az Erdélyi Református Egyházkerület Fojegyzoje, Nt. Kovács István , az Erdélyi Református Egyházkerület Diakónia/Misszió Ügyosztály eloadó tanácsosa, és Dr. Hegedus Lajos a Diakónia Keresztyén Alapítvány országos koordinátora, igazgatója.

Jelen volt közöttünk Dr. Székely Annamária a Diakónia régeni fiókjának igazgatója, Székely György radnótfái lelkipásztor,  a Diakónia régeni fiókjának kuratóriumi elnöke és a Régenben, valamint környékén szolgáló munkatársak.

Ezen alkalommal velünk együtt ünnepeltek és emlékeztek falunk szülötte: Palkó Attila leszármazottjai, családtagjai és a rokonság.
A polgári oldalt képviselte Magyaró község polgármestere, Kristóf József Loránd és az alpolgármester, Varga József, meg számos tanácsos és az RMDSZ noszervezetének régeni képviselete.

Istennek legyen hála minden olyan alkalomért, amelyen elsosorban Ot tudjuk dicsoíteni és továbbadni azt az örömüzenetet, hogy O ma is jelen van a világban, ma is jár, felfigyel emberekre, intézményekre és általuk tanít, gyógyít, alakít, épít és leront, ha kell, írt és plántál, ha szükséges.

Igét hirdetett Ft. Kántor Csaba,az Erdélyi Református Egyházkerület Fojegyzoje a Máté 20,25-28 alapján:"Tudjátok, hogy a népek fejedelmei uralkodnak rajtuk, és a nagyok hatalmaskodnak rajtuk. de közöttetek ne így legyen: hanem, aki naggyá akar lenni közöttetek, az legyen a szolgátok, és aki közöttetek elso akar lenni, az legyen a szolgátok. Mint ahogy az Emberfia sem azért jött, hogy neki szolgáljanak, hanem, hogy o szolgáljon és életét adja váltságul sokakért."- aki igehirdetésében kiemelte: "Tülekedés, hajsza -ez a világ lelkülete. Versengés, elsobbségkeresés, rangvita, ki a nagyobb kérdése. Látni kell, ami a világban kavarog és rajtunk is sokszor erot vesz. És látni kell Ot, az O lelkületét, tenni egymásért azzal az indulattal, szeretettel, amellyel O tett. Fontos ez?- igen, mert akkor, amikor ma egy intézményes szolgálat beindításáért imádkozunk, akkor azt kérjük, hogy így tudjunk tenni egymásért és tenni az elesettekért. Ahhoz, hogy lehajoljunk, szükséges, hogy OT lássuk.... Meghallgató lelkület kell...Mi a jutalom? -Jézus Krisztus, aki azt mondja: menj be a te Uradnak örömébe... A diakónia Krisztus meghosszabított keze,ami utolér,megérint, Isten jósága és kegyelme, mely embereken keresztül munkálkodik ma."

Igehirdetés után Takács Albert házigazda lelkipásztor köszöntötte az egybegyulteket,külön köszöntve az iskola névadó ünnepségére érkezett elszármazottakat, azok kedves meghívottjaikat és a szukebb Magyarón lakó rokonság jelenlevo tagjait, kiemelve, hogy aki hálát ad a múltért az Istent dicsoíti, aki hálát ad a jelenért az Istennel épít jövendot. Magyarón ez történik itt a templomba,  nem sokkal késobb pedig a községi iskola udvarán. Hála legyen Istennek mindezekért és áldása legyen e mai nap eseményein.

Felszólaltak meghívottjaink is, Székely György lelkipásztor, aki Ézsaiás 53 fejezetébol olvasva adta tudtul milyen rétu munka, szolgálat is a diakónia."Hála, hogy alkalmasnak talál minket az Isten és az O gyógyító szeretetét adhatjuk tovább. Ez a fiók, itt Magyarón a Magyaró, Fickó és Holtmaros otthon fekvo, magukra maradott betegeinek, öregeinek ellátását tuzte ki célul. Kérésre, igénylésre fog szolgálni. A 7. munkapont ez, és a 7-es szám az isteni szám, mutat valamit: Isten van benne ebben az alkalomban, lehetoségben. Demeter Ildikó lesz az alapítvány alkalmazottja. A helyi tanács pedig partnerséget kötött és támogatást nyújt, mert a helyi tanács és vezetosége felismerte, hogy tenni kell az idosekért és a betegeket támogatni kell.
Végezetül elmondta, hogy az alapítvány fo támogatója a HEKS -Svájci Evangélikus Alapítvány.
Nt. Kovács István missziói eloadó tanácsos felemelonek tartotta, hogy e két gyülekezeti esemény tökéletesen össze illeszkedik: "ma öregek és gyerekek összeérnek, templom és iskola megújul, s mindez a szeretetnek a jegyében." Elmondta, hogy a diakónia idegen szóként hangzik, ezért kell magyarul kimondani, mert a neve magában hordozza a szolgálatát: SZERETETSZOLGÁLAT -ami annyit jelent, hogy a robotból, a fárasztó, a kellemetlen, emberölo munkából ez teremto ero lesz: azaz nem munka, hanem szolgálat.
Ez 7 asszony munkája nyomán indult el, 1928-ban és 1948-ban, amikor az állami hatalom megszüntette hivatalos formájában már 100 alkalmazottja volt és számos önkéntes. A példázatbeli mustármaghoz hasonlította a szeretetszolgálatot, ami ugyan kicsi, de ha elültetik, gondozzák és Isten megáldja, akkor fává növi ki magát, fészkelo madaraknak is helyet ad...Magyaró a 42. ágacska a fán."

Dr. Hegedus Lajos országos koordinátor magát az alapítványt mutatta be, hangsúlyozva, hogy ez az állam által elismert non-profit szervezet. Három lábon áll: a román állam , a svájci Evangélikus Egyház, aki költségvetésének 15 százalékát biztosítja, és az Erdélyi Református Egyházkerület. Tervük az, hogy 5 éven belül a legjobb egészségügyi szolgáltató legyen, ma a 3. helyet foglalják el országszinten. Célja: otthoni környezetben ápolni, a krisztusi szeretetet nyújtani, megértést és  ezzel együtt  az élethelyzet elfogadását, az azzal való élést megtanítani Istenre mutatva, aki velünk van minden napon a világ végezetéig.
Végezetül egy kisfilmet tekinthettünk meg a diakóniai munkatársak életérol, a sokrétu foglalkozásokról, amelyek valóban sok beteg, elesett, egyedül élo ember szemébol könnyeket csalt elo, akik közül sokan a köszöneten és egy mosolyon kívül semmivel sem tudták viszonozni a segítséget adó diakónus szeretetét.

Hisszük ez a kezdet eloször egy elindulás az Isten útján, amelyen összefogás nélkül nem lehet járni. Másodszor egyházunk és községünk életében gyümölcstermés, melyet az emberi vetés után Isten maga szökkenti szárba, és érleli tápláló, erot adó gabonává az O dicsoségére, embertársaink lelki békéjére, hitbeli növekedésére.

Köszönet a szervezoknek és Isten áldása legyen szolgálatainkon, valamint a Diakónia Alapítvány régi és új munkatársain, vezeto egyéniségein és beosztottain.

ISTENÉ A DICSOSÉG MINDENEKÉRT.

KÖZSÉGI ISKOLÁNK NÉVADÓ ÜNNEPSÉGE

"Az élet olyan furcsa. Az ember cselekszik benne valamit...ezt ezért meg ezért csináltam. kell, hogy értelme legyen a dolgoknak, mert különben honnan lenne kitartás és kedv, honnan lenne élet az életben?... s hogy miért?...Talán nem is mi tuzzük ki a célját, hanem valaki más. Távoli célt, amit mi nem is értünk. Titokzatos embersors  fölötti összefüggések irányítják a dolgainkat, mi azt nem is értjük.lehet, lehet, hogy így van." /Was Albert: Csaba.1940./

Névadó ünnepség. Iskolánk nevet kapott, nem akárki nevét, Magyaró egyik nagyjának, falujának értéket teremto nevét. Ott állva az iskola udvarán, mint lelkipásztor és a falu tiszteletesasszonya, eszembe jutnak a diákévek. Kolozsvár. Református Kollégium, 1990-ben. Sok minden zavaros, félelmetes, ijeszto, hogy még nincs igazán iskolánk, de azért iskolában járunk, hogy nincs igazán biztonság, de vannak biztonságot átadó tanáraink, mosolygó, megérto, felkaroló egyéniségek, arcok. Ilyen volt Palkó Attila történelem tanárunk, aki már akkor sokat mesélt Magyaróról, most pedig itt vagyunk családommal együtt szülofalujában, gyermekeink jelenleg a róla elnevezett iskolába tanulnak. Nemcsak egykor, hanem most is épít, mert maga a név kötelez. Kötelez arra, hogy bátran nézzünk elore, reménység legyen szívünkben, építsünk, írjunk, alkossunk jelent, mert, ahogy Was Albert írja nem is mi tuzzük ki a célt, bár ez mindig úgy tunik, hanem valaki más, hisz valaki irányítja a dolgainkat, s mint búvó patakok, tetteink, dolgaink amikor ott az ido felszínre törnek, megmutatják magukat, hirdetik: voltunk, vagyunk és leszünk.
Legyen ezen a felújított iskolánkon Isten áldása, tanárokban, diákokban a nagy személyiségünk lelkülete, tenni akaró készsége, felkaroló, legtöbbször mosolygó tekintete, mert viharos évek közepette nehéz megállni és könnyu elcsüggedni, s a mai kor emberének is alkotni kell, célokat kituzni, vetni, szórni a magot, s kérni Istent áldja meg a magvetést, legyen a jövendo nemzedékekben gyümölcstermés, mely eloször is Istent dicsoíti segedelméért és emberi életsorsokat tart meg, épít a következo nemzedékek számára.

KI volt Palkó Attila?

Született     1922. október 9. Magyaró
Elhunyt     2012. augusztus 8. (89 évesen) Kolozsvár
Nemzetisége     magyar
Foglalkozása     helytörténész,régész,néprajzi író

Középiskolai tanulmányait Nagyenyeden és Marosvásárhelyt végezte, a Bolyai Tudományegyetemen történelem szakos tanári diplomát szerzett (1949). Pedagógiai pályáját ugyanitt tanársegédként kezdte, majd egyetemi adjunktus (1951–58). Közben történelmi tanulmányokat folytat a moszkvai Lomonoszov Egyetemen (1954–57). A kolozsvári 11. (késobb 3.) számú líceum tanára nyugalomba vonulásáig (1959–85). Nyugdíjasként is óraadó tanár a Református Kollégiumban 1990 után; az Erdélyi Gyopár szerkesztobizottságának tagja (1993–94).

Munkássága

Elso könyvében a világítás történetét tekintette át, majd mint régész, ásatási eredményeirol az Acta Arheologica (1959), Apulum (1963), Studii ?i Cercetari de Istorie Veche (1972) hasábjain számolt be. Kurt Horedt munkatársa a Hallstatt-kori lelohelyek felkutatásánál Vajdaszentiványon (1965), s Nicolae Vassával együtt folytatott ásatásokat a Körös-kultúra neolit kori lelohelyén Kisbács mellett, a Bácsi-torokban (1968-69). Iskolájában bevezette a történelemoktatásba a gyakorlati régészetet: évente ismétlodo diáktáborozás keretében tárta fel Léta várát, s mind régészeti, mind pedagógiai tapasztalatait A régészeti táborozás kockázatairól címu alatt a Korunkban dolgozta fel (1976/3). Az ásatások alkalmából talált középkori hamispénzvero muhelyrol Gyulai Pállal és Pap Ferenccel együtt számolt be az Acta Musei Napocensis hasábjain (1983).

Néprajzi munkássága során szüloföldjét, a Felso-Maros-vidék etnográfiáját dolgozta fel a tutajozástól (Korunk Évkönyv 1979) a népdalokig és varrottasokig. Évekig tartó gyujtomunkával elkészítette szülofaluja, Magyaró község történeti és társadalomrajzi monográfiáját. Az erdélyi magyarság múltját feltáró írásait az Új Élet, Igazság, Tanügyi Újság, Korunk, Muvelodés, Dolgozó No, Fiatal Fórum, Üzenet, Református Szemle, Budapesten a Néprajzi Látóhatár közli. Mint a diktatúra bukása után reaktivált tanár, tanítványaival közösen szerkesztette a kolozsvári Református Kollégium Kollégiumi tükör címu 1993-as évkönyvét.

Kiállításokat rendezett a létavári ásatás anyagából (1984), majd magyarói gyujtéseibol (1986), a régészeti táborozások nevelo hatásáról értekezett a Báthory István nevét felvevo líceum Tiltott könyv címu kiadványában (Kolozsvár 1990). A Kalotaszegi Füzetek címu sorozatban Varga Alfonzzal közösen kis turistakalauzt állított össze Kalotaszeg címmel.

Munkáiból

Gyoz a világosság (1953)
Magyaró énekes népzenéje (Zsigmond József szövegkiegészítéseivel, Jagamas János közzétételében, 1984)
Felso-Maros-vidéki varrottasok (Portik Irénnel és Zsigmond Józseffel, 1985)
Magyaró. Egy Felso-Maros menti falu évszázadai (1995)
Magyaró néphagyományaiból (Marosvásárhely 1998, társszerzo Zsigmond József)./Wikipédia/

Istentisztelet után a gyülekezet átment a községi iskola udvarára, ahol folytatódott az ünnepség.

A névtáblák leleplezése elott iskola sétára került sor, megtekinteni lehetett a tantermeket, az új tornatermet, a kinti mufüves pályát, majd az iskola belso udvarán tanárok és diákok, itthoniak és elszármazottak, hivatalos meghívottak, szomszéd gyülekezetek lelkészei, magyarok és románok, idosek és gyerekek arra a felemelo alkalomra vártunk, ami ismét történelmet írt  Magyaró történetében.

Felszólaltak az iskola igazgatói, Vajda Szabolcs igazgató, magyar és román nyelven méltatták azt, aki nevet adott az iskolának, majd a román ortodox lelkész áldása következett. Takács Albert helybeli református lelkész áldása következett, aki a 111 Zsoltár alapján tolmácsolta gondolatait, hangsúlyozva, hogy soha senki se felejtse el azt, ami így fogalmazódik meg: "...az Úrnak félelme, az a bölcsesség kezdete." - azaz minden törekvés hiábavaló, ha nincs meg bennünk az Isten félelme, a benne való bizalom, kello alázatosság és egymás iránti szeretet.

"Dicsérjétek az Urat!

Hálát adok az Úrnak teljes szívbol, a becsületes emberek körében és közösségében. Nagyok az Úr tettei, kikutathatják, akiknek csak kedvük telik benne. Munkája fenséges és ékes, igazsága örökre megmarad. Emlékezetessé tette csodáit, kegyelmes és irgalmas az Úr. Eledelt adott az istenféloknek, örökké emlékezik szövetségére. Hatalmas tetteit kijelentette népének, nekik adta a pogányok birtokát. Kezének munkái igazak és jogosak, rendelkezései maradandóak, rendíthetetlenek mindörökké, igazán és helyesen vannak megalkotva. Gondoskodott népe megváltásáról, örökre elrendelte szövetségét, szent és félelmes az O neve. A bölcsesség kezdete az Úr félelme. A józan eszuek mind eszerint élnek. Az O dicsérete mindörökké megmarad." /111. zsoltár/

Hozzászólások következtek a megyei tanfelügyeloség részérol, Kristóf József polgármester szavai, majd Kun László iskolánk volt igazgatója és Nagy Emese, a néhai Palkó Attila leánya emlékezett.

Felemelo ünnepi musort adtak elo iskolánk diákjai, eloször a román ajkú diákok, majd iskolánk magyar ajkú diákjai, akik a magyarói Csurgó Néptáncegyüttes tagjai is egyben. Együtt készültek tanárok, tanítónok és a néptáncegyüttes vezetoi. Az alsó tagozat a már egyre kevesebbszer felelevenített, de még napjainkban is alkalmazott  újesztendei ALMAÖNTÉST adták elo, a felso tagozat diákjai pedig a Magyarón hajdanán szokássá vált REGUTAKÍSÉROT elevenítették fel, ami jelenleg kimaradt, mivel, ma már nincs katonakötelesség.

A tanulók eloadásaihoz zenét szolgáltatott a néptáncegyüttes zenekara, valamint a Lovász Jámbor Zoltán és lánya Zsuzsa, - a néhai Palkó Attila Magyarón lakó legközelebbi rokonsága, így is tisztelegve a nagy elod elott, hirdetve az örökség amit hátrahagyott nem veszett el, nemcsak megvan, hanem él is, népviseletben, varattasokban, zenében, népdalban, hagyományban -  által tanított gyerek zenekar, énekelt Takács Delinke IV. osztályos tanuló.

A zenekar musorát Magyaró szülötte Virginás Árpád  éneklése vezette be, végül a nemzeti imádságunkat énekelve zártuk ünneplésünket, melyet a zenekarkíséretével Virginás Árpád vezetése alatt a jelen levo közösség alázattal énekelte.

Íme néhány sor a hivatalos napilap hasábjairól:

"A Felso-Maros mente és elsosorban Magyaró szellemi kincseit kötetekbe gyujto helytörténész, régész, néprajzi író, a településrol elszármazott, 2012-ben elhunyt Palkó Attila nevét viseli tegnap óta a helyi általános iskola.
...

A községgazdától megtudtuk, hogy a közelmúltban is történtek változások az elmúlt években megfiatalodott iskolaépületben, összekötötték a két épületszárnyat, és elkészült a tanintézet elott kialakítandó park terve is, ahol egy Petofi- és egy Eminescu-szobor kap helyet. Az elkövetkezokben az iskolaudvart szeretnék leaszfaltozni, erre várnának támogatást, de ha nem történik elorelépés az ügyben, akkor jövore önerobol igyekeznek elvégezni az udvarrendezési munkálatokat – tette hozzá Kristóf József.zenekar
A szertartás vasárnap délelott ünnepi istentisztelettel kezdodött a református templomban, majd leleplezték az iskola homlokzatán elhelyezett névtáblát, felavatták az új, összeköto szerepet betölto épületrészt, majd lelkészi áldásra került sor. Az ünnepséget Stefan Somesan megyei fotanfelügyelo, Illés Ildikó fotanfelügyelo-helyettes, Szabó Zoltán szaktanfelügyelo, Brassai Zsombor, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke és Csép Andrea megyei tanácsos is megtisztelte jelenlétével. A vidék hagyományait a tutajozástól a varrottasokig felölelo Palkó Attila életrajzának és munkásságának kétnyelvu – román és magyar – ismertetése közben többször is elhangzott, hogy az ünnep jelentoségét az idozítés is növeli, október 5-e ugyanis a pedagógusok világnapja.
...

A Palkó család részérol Nagy Emese, a helytörténész, néprajzkutató egyik lánya szólt az egybegyultekhez. – Édesapánk számára nemcsak a szülofalut jelentette Magyaró. Úgy érezte, hogy munkájával köteles a felejtéstol megmenteni a Felso-Maros mente különleges szépségu szellemi értékeit. Kötelességének érezte meghálálni azt a gazdag örökséget, amit ettol a vidéktol kapott – mondta Nagy Emese.
A névadási ünnepséget az iskola népviseletbe öltözött diákjainak musora zárta."/Marosvásárhelyi NÉPÚJSÁG/

Reméljük, az ami történt október 5-én nemcsak egy szép emlék lesz, amire jó visszagondolni, hanem valóság, melyet megragadva, méltóképpen használva jövendot lehet majd rá építeni. Ez lesz a tanárok, a diákok, a Csurgó  néptáncegyüttes és vezetosége, a község vezetosége és a református gyülekezet vezetoségének közös feladata. Isten áldja meg ezt a közösen felvállalt szolgálatot.

Tekintsünk meg még néhány fényképet ez alkalomról, melyeket Grávuly Szilárd készített és neki köszönjük ez által, hogy gazdagította, szebbé tette beszámolónkat e felemelo alkalmakról.