1. Református templom

? épült a XIV. században, gótikus stílusban. Csúcsíves elemek figyelhetoek meg az ablakok és a bejárati ajtó faragásán.
- a kis harang 1660-ból való, Allia Mária ajándéka
- e tornyot 1823-ban emelték az egykori "mentovár?" köveibol
- orgonája 1787-ból való Mátai József orgonamester alkotása


Eltunt, romba dolt várak, kastélyok:

1. Mentovárat Losonczi Tamás

- építtette a XIV. század elején
- 1319-bol ismert Balázs várnagy neve
- 1569-ben említik utoljára

2. Bánffy kastély

- a XV. Század második felében emelték.
- fallal, vízárokkal körülvett erodítmény.
- maradványai ma is megfigyelhetoek a jelenlegi iskola kertjében.

Magyaró és környéke fejlodését a 13. sz.-tól a Bánffy-nemzettség határozta meg mint fobirtokos. E nemzetség tagjaihoz fuzodik Mentovár, a magyarói, és disznajói erodített kastély építése.

Az erdélyi fejedelemség idején a lutheri és kálvini reformáció befogadása hozott újat a felso-marosmenti falvak egyházi életében. Basta pusztításainak és Ali basa járásának szomorú következményei voltak.

A Rákoczi-szabadságharc itteni eseményeire Bánffy László és Wesselényi István írásai vetnek fényt.

Természeti katasztrófák is voltak, nehezítették meg Magyaró életét, 1803-ban tuzvész pusztított, 2 év múlva a Maros áradott és pusztított.

A 16. sz.-tól más birtokosok is szereztek részt Magyarón.

A földmuvelés mellett az állattartás hangsúlyos szerepet töltött be mint gazdasági tevékenység, mert kedvezett a havasalji táj. A 18. sz-tól ehhez hozzájárult még a tutajozás a Maroson.

1587-bol ismeros a reformáció korában kiteljesedo népoktatás helyi munkásának neve:"Mihaly deak Marosvásárhelyi, mogioroi scholamester." A következo sz.-ból csak 2 tanító neve ismeretes. Fennmaradt egy 1783-ból származó jegyzet, a magyarói kurátori számadásokról.

1800-1846 között Magyaró vezetett a vidék 5 faluja között az iskolalátogatás terén, de még itt sem tett ki az iskoláskorúak száma 6 százaléknál többet.

A régi parókia barokk stílusú volt.

A magyarság betelepülése erre a vidékre a 11-12. sz. volt, hiszen Palkó Attila történész szerint a "feudális magyar állam hatalmát e területre valószínuleg a 11. század folyamán terjesztette ki", Marosvécs és Görgényszentimre központtal két nagy kiterjedésu királyi váradalom jött itt létre a középkori TORDA megye keleti részén.

/Szemle/1996/S. Gábor/

A magyarói református egyház levéltárában találunk 18 középkori okiratot, melybol egy a legrégebbi 1587-bol származik, a másik 17 a 18. századból. A kora középkori íratok a bekövetkezett reformáció  alkalmával eltunhetett, nagy részük az 1657-1661-es török-tatár dúlások idején, de a XIX. sz. eleji 1801-1802 nagy tuzvészben is sok elégett.

Az elso oklevél 1537 -feltételezhetoen az akkori magyarói bíró nevéttartalmazza: "Bartholomeus Byro de Mogyoro", azaz Bertalan Bíró-t.

A második oklevél 1542 -a falu határát birtokoló három Bánffy testvér osztozkodését tartalmazza jobbágynevekkel.

1580-as okirat - a Bánffy Pál gyermekeinek osztozkodását tartalmazza: Bánffy Boldizsár, Gábor, László és Péter részére.

1587-es oklevélbol kitunik, hogy Magyarón, már annak idején, több mint 400 éve iskolai oktatás létezett.

1650-es okirat 17 jobbágynevet említ.

1665-ös tanuvallomási okirat az Alia Mária földbirtokos magyarói jobbágyairól szól.

1809-ben már 111 adófizeto család élt a faluban, a családnevek száma is 56-ra gyarapodott.

1857-ben a népszámlálási adatok szerint már 327 családnév ismert.

/részletek Zsigmond József és Palkó Attila: Magyaró néphagyományaiból/

******************

A legelso okleveles adat, amely Magyaró nevét említi 1228-ból származik, amely egy tragikus kimenetelu eseménnyel függ össze. II.Endre király a Gertrud királyno megöletésében vétkes Simo bántól elveszi a széplaki uradalmat és Tomaj Dénes tárnokmesternek, Losonczi Bánffynak adományozza. Ekkor kerül a felso-maros mente Régentol a Kelemen havasokig e család birtokába, amelyet az egész középkoron át megtartottak. Ekkor fordul elo elsoízben Magyaró -de nem mint falu- hanem, mint mogyorócserjével benott hely/locus qui vocatur Mogorreuu/. A falu neve valóban az itt található mogyorócserjésrol neveztetett el.